II. Munkaviszonyra vonatkozó változások

  • II/1 A Tervezet II. része foglalkozik a munkaviszonnyal, mely a hatályos törvénykönyv harmadik részében helyezkedik el. A változás oka, hogy a hatályos jogszabályban a második részben a munkaügyi kapcsolatok foglalnak helyet, melyet a jogalkotó most jóval hátrébb sorolt, hiszen a Tervezetben csak a III. részben helyezkedik el.

    Alapvető változás a II. rész rendszerében, hogy például a munkáltatói jogutódlás tekintetében az eddigi terjedelmes és részletes szabályozástól eltérően sokkal kevesebb szabályt állít fel (MT 85/A §), valamint a korábbi kötelező speciális előírásokat, mint például a szakszervezeti és üzemi tanácsi konzultáció intézményét teljes mértékben kiveszi a jogszabályi körből.

    Munkavállalói jogként megjelenik a munkáltató jogutódlás esetén munkavállalói felmondás intézménye (javaslat 40.§). Munkavállaló akkor élhetne ezen jogával, ha az új munkáltatónál a reá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszonya fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna. 30 napos határidő mellett gyakorolható jogként munkavállaló a részére törvényesen járó juttatásoktól sem esne el.

  • II/2 A munkaszerződés megkötése és alaki követelményei szempontjából a Javaslatban apróbb változások szerepelnek, melyek többségükben határidőre vonatkoznak.
    A jelenlegi MT 76.§-ban előírt tájékoztatási kötelezettség hasonló tartalommal megmarad, mindösszesen annyi változik, hogy az eddig 30 nap helyett a tájékoztatót a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül kell átadni a munkavállaló részére.

    15 napos tájékoztatási kötelezettséget tartalmaz a Javaslat a munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak változása esetén az eddigi 30 nappal szemben.

    Általános változásként értékelhető, hogy a Javaslat szóhasználata sok helyen eltér a jelenlegi törvényben használt kifejezésektől.
    A Javaslat például a munkavégzés helye kifejezés helyett a munkahely szót használja, személyi alapbér helyett alapbér szóhasználat a jellemző.

  • II/3 Kiemelten fontos szabálytervezet a Javaslat 52.§ (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezés, mely törvényi erővel lépne fel például a borravaló és hálapénz intézményével szemben.
    Várhatóan ezen tétel bekerülése a végleges törvénybe komoly adózási és járulékfizetési kérdéseket vet majd fel.
    52.§ (2) A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki.
    52.§ (3) A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával a (2) bekezdésben meghatározott díjazásban részesült.
    52.§ (4) A (2) bekezdésben meghatározott díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt.
  • II/4 A Javaslat 56.§-a a munkavállalói vétkes kötelezettségszegés esetén alkalmazható jogkövetkezményekről rendelkezik, mely a jelenleg hatályos törvény 109.§-a épül, ám jelentősen eltér a mostani szabály rendszertől.

    Új elem, hogy határozott időre lehetne csak megállapítani, valamint, hogy a munkavállaló egyhavi alapbérének összegéig terjedne. Maga a pénzbírság intézménye a jelenlegi törvénybe a hátrányos jogkövetkezményre vonatkozóan nem is szerepel.

  • II/5 Munkaszerződés módosítás tekintetében jelentős eltérés, hogy a szülési szabadság lejártát követően a Javaslat 59.§-a alapján a munkáltató ajánlatot tesz a munkavállaló felé (nem feltételként meghatározva) a munkabér módosítására.
    A Javaslat 61.§ (2)(3) bek rendezi a munkavállaló részéről történő munkaszerződés módosítás kezdeményezés feltételeit, melynél 15 napos válaszadási kötelezettség terheli a munkáltatót, egyben megjelenik, a kismamák irányába kötelezően alkalmazandó szabály, hogy a munkavállaló ilyen esetben a munkavállaló kérésére köteles a részmunkaidős szerződés megkötésére a gyermek 3 éves koráig.
    A Javaslat nem tartalmazza a hatályos szabályokban szereplő munkáltatói mérlegelési jogkör , munkaszervezési körülményekre vonatkozó visszautasítási lehetőséget a részmunkaidős módosítások tekintetében, hanem egyértelmű kötelezettségként telepíti a munkáltatóra.